Amikor először vettem a kezembe tulajdoni lapot, elvesztem az információ-rengetegben. Harmadéves voltam a jogi egyetemen, tehát már volt némi fogalmam a tulajdoni lapokról, mégis hosszasan kellett keresgélnem, míg minden információra rátaláltam.
Ha tudunk olvasni a sorok között, akkor számos esetben segíthet a tulajdoni lap.
Most azoknak szeretnék segítséget nyújtani, akik ingatlanügyletük során ebben az információ-rengetegben szeretnének kicsit könnyebben eligazodni.
Első rész: bemutatkozik az ingatlan
A tulajdoni lap alapvetően három részből áll. Az első részben az ingatlanra vonatkozó legfontosabb adatokat ismerhetjük meg, amelyek többek között a következők:
- melyik településen fekszik az ingatlan,
- mi a helyrajziszáma, fekvése (külterület, belterület), pontos címe
- területének nagysága,
- fő rendeltetés szerinti jellege (pl: lakás, lakóház, udvar, garázs, üdülő, stb.)
- művelési ág és a művelés alól kivett terület elnevezése.
Második rész: a tulajdonosok
A tulajdoni lap második részében ismerhetjük meg az ingatlan tulajdonosát, a vagyonkezelői jog jogosultját. A tulajdonos adatai közül megtudhatjuk a személyazonosító adatokat, a lakcímet, ha kiskorú vagy ha gondnokság alá helyezték, ha jogi személyről van szó, akkor pedig az elnevezését és a székhelyét. Ebből a részből megtudhatjuk, hogy a tulajdonos milyen jogcímen szerezte a tulajdonjogát (pl: örökölte, vásárolta, stb.), mekkora tulajdoni hányaddal rendelkezik. Megtudhatjuk azt is, hogy a tulajdonost mikor, milyen határozattal jegyezték be, vagy törölték az ingatlan-nyilvántartásból.
Ha tehát valaki ingatlant kíván vásárolni, akkor ezt a rész azért érdemes megnéznie, mert csak az itt felsorolt, bejegyzett, de nem törölt tulajdonostól tudja megvenni az ingatlant.
Harmadik rész: a terhek
A harmadik részben az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és azok jogosultját, valamint a hozzájuk kapcsolódó tényeket tudhatjuk meg. A hétköznapi szóhasználat szerint tehát itt találjuk a terheket, amelyek az ingatlant terhelik. Ezek lehetnek például jelzálogjogok, haszonélvezeti jogok, szolgalmi jogok, tartási és életjáradéki jogok, vételi és eladási jogok, stb. Ugyanakkor itt tüntetik fel, ha per, felszámolási, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás van folyamatban az ingatlannal kapcsolatban, elidegenítés vagy terhelési tilalom áll fenn, árverés van folyamatban,
Széljegyek
A széljegy elnevezés a régi telekkönyvekre utal, ahol a folyamatban lévő bejegyzéseket a tulajdoni lap szélére vezették fel. Ma már egészen másként található meg a széljegy, így senki se keresse azokat a lap szélén.
A széljegyen a folyamatban lévő eljárásokat a földhivatal a tulajdoni lapok első része után, tehát az ingatlanok adatait követően, de a tulajdonosok felsorolása előtt tünteti fel. Ha ingatlant vásárolunk, fontos az, hogy az adásvétel ténye mielőbb széljegyre kerüljön, hiszen így bárki tudomást szerezhet arról a tulajdoni lap megtekintését követően, hogy a tulajdonosok eladták az ingatlant, és a tulajdoni jog bejegyzése folyamatban van. Ez az óvintézkedés biztosíthatja a vevőket afelől, hogy az ingatlant más vevő már nem szerezheti meg.
További információk
Az ingatlan adatain, tulajdonosain kívül a tulajdoni lapból megtudhatjuk, hogy az ingatlan fekvése szerint melyik járási földhivatal az illetéke, illetve annak címét is. Az is kiderül, hogy elektronikus vagy papír alapú, teljes vagy részleges tulajdoni lapot olvasunk éppen, illetve azt is megtudhatjuk, hogy mely időpontban adta ki a földhivatal a tulajdoni lapot.
Maradt még kérdése? Keresse legközelebbi bejegyzéseimet, vagy írjon nekem!
